(4. old)
Orbán Balázs szerint az Olt regényes völgyét szegélyező bal part magaslatán található Gidófalva. Már az 1332. évi pápai dézsmák regestrumában van róla feljegyzés. Innen származik a nagyon népes és Háromszék minden részében elterjedt Gidófalvi család.
Gidófalván született 1761-ben Jancsó Pál, Gyulai Pál kritikus, szakíró, színészpedagógus szerint „az első magyar komikus". A nagyenyedi kollégiumban tanult. 1792-ben a kolozsvári társulat alapító tagja. 1836-ig játszott, mindvégig Erdélyben és a Partiumban. Akarata ellenére lett „az első magyar komikus". Drámai szerepekre vágyott, de külseje és különc személyisége vígjátéki figurák alakítására tették alkalmassá: idős gavallérok, bogaras értelmiségiek, furfangos szolgák szerepét játszotta többek között az alábbi darabokban: A formenterai remete, Ármány és szerelem, Igazházi stb.
Élete végén arisztokraták kegyelemkenyerére szorult. Egy küzdelmes életút után megtért a Házsongárd öreg fái alá. Földbe süppedt sírköve az 1950-es években még megvolt, Oroszfái Pergő Celesztinnek (1784-1854) a II.C. parcella déli csücskében lévő sírja mellett. A kő feliratát a Színművészeti Lexikon is közli: Jancsó Pál jeles színész nyugszik itt, / Úttörő volt s élete tapsok közt folyt, / S habár különc, s kedélye mogorva volt, / A színpadon bohózatot vitt. / A bús magyart gyakran felderítette, / Csak egyszer szomorította meg hazáját,/Midőn elhagyta színpadi pályáját, / S küzdelemteljes életét bevégezte. / Most e szerény kő sírját hadd jelölje, / Emelte azt egy öreg tisztelője.
Honnan, honnan nem, 2005. június 11-én előkerült a Jancsó-sírkő fele, eredeti helyétől kb. 200 méterre, egy új sír leendő helyén, várva a feltámadást más forma és név alatt.
(máthé)
2005. október 31.
XVII. évfolyam, 255. szám
