Mélyponton a kolozsvári köztemetők
(1., 14. old.)
A holtak sem nyugodhatnak a garázdálkodóktól
Gyurka Előd felvétele
Nagyon sokan úgy tartják, a Házsongárdi temető a világ egyik legszebb ilyen létesítménye. Hírnevét, hangulatát nem csak a történelem és a kultúra itt nyugvó nagy alakjai adják, hanem a kripták és síremlékek ízléses volta is. Éppen ezért elfogadhatatlan az az állapot, amelybe a jelenlegi gondnokság a temetőt juttatta. A városi tanács legutóbbi ülésén Somogyi Gyula és Molnos Lajos is felszólalt ebben az ügyben. Tanácsos társaik zöme megmosolyogta mondandójukat, pedig azokból nagyjából ugyanaz derült ki, amit már olvasóink is többször jeleztek: a szeméthegyek terjedése, növekedése, a felbecsülhetetlen értékű síremlékek barbár megrongálása, a gondozók és a sírásók mindenféle kegyeletet és jóérzést mellőző viselkedése, az alapvető közbiztonság hiánya. Utóbbit tükrözi felvételünk is, amely egy feltört kriptát ábrázol.
Emil Boc polgármester elmondta: ő úgy tudja, hogy a temetőben az elmúlt időben takarítottak, rendet teremtettek. A teremben levők közül ezt többen cáfolták, a kérdés nyitott maradt. Somogyi Gyula elmondta: ha egy fát kivágnak, az rádől a sírhantokra, megrongálja azokat. A kárt senki sem hozza helyre. A frissen kiásott sírokról a földet rendszerint a szomszédos hantokra dobálják és otthagyják. A tulajdonjog elvont fogalom arrafelé: ha valami nincs a szó legszigorúbb értelmében bekerítve, abba előbb-utóbb zavartalanul beleépítkeznek.
A gondozással megbízottak pedig sokak szerint jobban tennék, ha nem dolgoznának egyáltalán, legalább nem tetéznék a kárt: nemrég valaki elpanaszolta: bokornyírás címen kiirtották a jázmincserjéket. A temető gyakorlatilag őrizetlen, az egész műemlék-halmaz ki van téve a vandálok rombolásának, ami pedig az embereket illeti, egyedül nem ajánlatos a sírok között andalogni.
A helyzet a monostori temetőben sem fényesebb, ott ugyan nincsenek rendkívüli értékű síremlékek, a közbiztonság és a tisztaság ott is csapnivaló. Nemrég néhány olvasónk jelezte: szunyókáló viperát vettek észre. Szóltak a temetőőrnek, de az vállát vonogatta: tudjuk, hogy vannak viperák - felelte közönyösen. Kérdés: el kell jönnie annak a pillanatnak, amikor a sírt gyanútlanul pucoló temetőlátogatót megmarja a megzavart csúszómászó? A városháza a sokféle panaszra vagy nem reagál, vagy csak tessék-lássék teszi.
A pozitívumok között van az a tanácsi határozat is, amely - kegyeleti megfontolásból - lehetőséget nyújt a magányos idős embereknek arra, hogy sírhelyüknek bérleti szerződését meghosszabbítsák. Eszerint, ha valaki 75 évesnél idősebb és nincsenek örökösei, megkötheti a bérleti szerződést, és kifizetheti a díjat, a jelenlegi szerződés lejárásától számított újabb hét évre előre, feltéve, hogy a jelenleg érvényes szerződés hét évnél hamarább lejár. Úgyszintén, ha valamely elhunytnak nincs örököse, de van olyan rokona, aki ebben érdekelt, hét évre megkötheti a bérleti szerződést a sírhelyre, de a sírt nem írathatja a saját nevére.
Ercsey-Ravasz Ferenc
2005. november 9.
XVII. évfolyam, 263. szám