Újabb szoborlopás a Házsongárdi temetőben

(3. oldal)

Már nincs is hol szóvá tenni, hogy mi folyik a Házsongárdi temetőben. Már napirendre tértünk a friss sírok meggyalázása fölött. Pár órával a temetés után leszedik a koszorúkról a virágot, begyűjtik a csokrokat. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy a közeli temetés után sírjaink sárosak, mocskosak maradnak, s vederszámra kell a fölösleges földet elhordatnunk. Töredezett, több százados termésköveink is csak akkor menekülnek meg a feldarabolástól, ha idejekorán értesül helyükről a Házsongárd Alapítvány, s valahogy biztonságba helyezteti őket. Minden sír mellé nem lehet őrt állítani, a kerítéseket kellene rendbe hozni, a kapukat őriztetni. Másként sötétedés után szabad préda a Házsongárd minden kincse. Az utóbbi években a fémgyűjtők végzik itt gyalázatos „munkájukat". Minden díszt, domborművet, portrét lefeszítenek a síremlékekről, még több tíz kilós szobrok szervezett elszállításától sem riadnak vissza. Soroljuk fel: Kovács György színművész (azóta pótolták), Gócz Mihály színész, Jordáky Lajos történész-szociológus (helyreállították), Cseke Péter orvos (pótolták), Márton Gyula nyelvészprofesszor, Kuun Géza orientalista tudós (két szobor!), Incze Ferenc festőművész, Téglás Gábor költő mellszobra, portréja tűnt el. Minden tiltakozás, rendőrségi feljelentés hiába való! A városházát a temető nem érdekli. Még annyira sem, hogy a két éve felállított ideiglenes fém-lemezes ravatalozót elszállíttassa a sírkert előteréből. Hadd takarja el a Sigmond-mauzóleumot!

Szeptember utolsó napjaiban vált ismertté, hogy Keresztes Kálmán (1887-1980) szobrászművész arcát karjával eltakaró férfi-szobra is eltűnt. Lehet, hogy már vagy két hete ellopták. Fémvágóval lefűrészelték a talapzatról. A talapzaton még ott olvasható a „Relly Boeriu / 1887-1930" felirat, alatta kis táblán a Keresztes neve. Az egyetem Növénytani Intézetének és a Történelmi Múzeumnak évtizedeken át illusztrátor-rajzolója fiatalabb korában szobrászkodott is. Válófélben lévő szerelmét elragadta a tüdőbaj. Így állíthatta ennek sírjára az örök szomorúságot megtestesítő igen kifejező szobrot. Keresztes aztán agglegényként élte le életét. S a szobor előtti sírba temették. Csak reménykedhetünk benne, hogy nem feldarabolásra, beolvasztásra vitték el a szobrot, hanem egy „műgyűjtő" fogja majd a többi zsákmánnyal együtt mutogatni. Szomorú tény azonban, hogy a Házsongárd újra szegényebb lett egy műalkotással. Már csak az öreg Brassai szobra tekint le magas talapzatáról. Vajon meddig?

GAAL GYÖRGY

2007. október 3.
XIX. évfolyam, 231. szám

Facebook Twitter Google+ Pinterest
×

Log in